< vissza az utolsóhoz

az adidas SickLine csapat túrája

  • SELFOSS, IZLAND – 10:33

of
VADVÍZI KAJAKOZÁS TOMBOLÓ VAD PATAKOKON KERESZTÜL A víznek ereje van. Félelmetes erővel zúg a Föld kanyonjain keresztül, könyörtelen mély bevágásokat vésve a sziklákba. Egyetlen hegyi sport sem visz olyan közel a vízhez, mint a kajakozás. Az adidas Sickline csapat profi kajakosai számára ennek az elementáris erőnek a meglovagolása a csúcs – számukra egyetlen vízesés sem túl meredek, és egyetlen zuhatag sem túl magas. Őrültek? Dehogy! Csak élvezik a rendkívüli fizikai és szellemi kihívást....A vízesés peremén egy színes pötty látszódik. Kicsinek és elveszettnek tűnik. De várjunk csak – hirtelen megmozdul. Egy fiatal férfi bukósisakban és mentőmellényben. Ide-oda pillant, és a kajakos szeme lázasan keresi, hogy hol lehet átjutni a víz, szikla és habzó zuhatag káoszán. Mellette több tonnányi víz zúdul le több mint 20 méteres mélységbe. A kajakos még egyszer becsukja a szemét, és minden egyes manővert újra végiggondol, miközben kezével és felső testével átismétli a mozdulatokat. Pillanatokkal később a sportoló a hullámkötényt elszántan a kajak beülőnyílására húzza, és precíz csapásokkal evezni kezd – indulhat a kaland...Chiapasban, Mexikó legdélibb államában vagyunk. Profi kajakosok nemzetközi csapata a filmrendező és extrém kajakos Olaf Obsommer vezetésével már tíz napja extrém kalandokat keres az Agua Azulon.
Hullámok, vadvizek, vízesések- ez a kajakosok álma.Sam Sutton nem csak álmodja az álmot, de meg is éli. Annak ellenére, hogy a 23 éves új-zélandi még csak hat éve kajakozik, már most a világ legjobbjai között van:2010-ben az extrém kajakosoknak megrendezettadidas Sickline világbajnokságona “Kemény Maori” aranyérmet nyert – majd 2011-ben vetélytársai szintén csak kajakja farát láthatták. De a mai nap nem a tökéletes futamról, a tized másodpercekről, vagy az ellenfelek legyőzéséről szól. Sam ma egy adrenalin löketre vágyik azzal, hogy elsőként evez le egy 22 méter magas vízesésről. Ehhez jó technikára és kötélidegekre van szükség, és persze elég tökösnek kell lenni hozzá. A szó szoros értelmében: Sam első hobbiját, a motocrosst akkor adta fel, amikor egy ütközés miatt majdnem szertefoszlott minden reménye, hogy egyszer majd gyereke legyen. Ezután kipróbálta a rögbit, de a nagyanyjától örökölt maori vér nem volt elég sűrű ahhoz, hogy a jókötésű, szuperkemény "igazi" maorikkal versenyezzen. Sam pusztán gyakorlati okok miatt kezdett el kajakozni: arra gondolt, hogy miért ne kísérje el a vízre a tutajokat, amelyeket szülővárosában,Rotoruabanegy helyi cég számára fényképezett, hogy még jobb szögből fotózhassa őket.Dübörgésre készen. De Sam már régen átállt a másik oldalra. Most a kamera előtt van, amexikóidzsungel közepéna kajakjában ülvevárja kollégáijelzését. A lábuk kapaszkodót keres a csúszós sziklán, szemük a partot pásztázza, hogy megtalálják a legjobb mentőpontot és kéznél legyenek a dobózsákkal– mert bár a kajakosok egyedül vannak, ez valójában egy csapat sport. Végül mindenki a helyén van és hüvelyk ujjával felfelé mutat – ezzel jelzik Sam-nek, hogy mehet. Egy utolsó mély levegő, és Sam erőteljes csapásokkal a szakadék felé hajtja csónakját. Innen már nincs visszaút. Alélegzetelállítóanlezúduló vízben a kajakos olyan, mint egy játékfigura. A toronymagas vízesés méretei egyértelművé teszik, ki az úr itt: akár a legkisebb hibának is végzetes következményei lehetnek. Sam tisztában van ezzel: “A nagy zuhanások számomra nagyon különlegesek. Egyrészt teljesen idegölők, másrészt viszont mágnesként vonzanak. Mindig szeretem látni, hogy milyen messzire tudom kitolni a határaimat. Néha puffansz egy nagyot, desemmisem fogható ahhoz az érzéshez, mint amikor bevállalsz egy nagy zuhanást vagy teljesítesz egy nehézgyors folyásúszakaszt. Amikor felhúzom a kajakos szerelésem, úgy érzem, mintha valamiféle vértet húznék magamra. Attól a pillanattól kezdve határozottan "Akció!"-ra váltok."Amikor Sam végül lezuhan a vízesés pereméről, a legénység visszatartja a lélegzetét. Előtte soha senki nem merészelt megpróbálkozni ezzel a vízeséssel: a sérüléstől való félelem és a hatalmas víztömeg iránti tisztelet túlságosan nagy volt. Egy utolsó precíz evezőcsapással Sam a zuhanáshoz tökéletes szögbe manőverezi kajakját. Miközben számára megállt az idő, a parton a srácoknak úgy tűnik, mintha minden egy szempillantás alatt történne: felső testtel előre dőlés a kajakra, evező elengedése és becsapódás! A zuhanás után Sam a vízbe csapódik. A kajak és utasa teljesen eltűnik, majd nemsokára fejtetőre állítva felbukkan. Csak a kezét és tökéletes csípő technikájáthasználvaSam visszaforgatja a csónakot. Adrenalinnal feltöltődve a levegőbe csap és diadalmámorát világgá üvölti. “Váááááááóóóóóóóóó!!!” A vigyora olyan, mintha örökre az arcán maradna. És ahogy mondta, az érzés függőséget okoz; még mindig a kajakban ülve Sam kiabálja, hogy “Még akarom!”Kozmopoliták kajakbanAz új kalandok és extrém sportkihívások folyamatos keresése hajtja a sportolókat, és viszi őket soha véget nem érő utazásra a föld körül.
Olaf Obsommernek, aki az expedíciót kamerával kíséri, több vízum van az útlevelébe pecsételve, mint ahány alsóneműje van a szekrényében. A kajak vírust Olaf az anyatejjel szívta magába: anyja, mikor már terhes volt vele, még akkor is evezett a Rajnán, Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol Olaf született. Most, hogy 41 éves és Bajorországban telepedett le, egy kicsit már lenyugodott,deszenvedélye a sport iránt még mindig hevesen ég, ahogy aztmindenfolyóneltöltöttnapon meg is mutatja. “Azzal, hogy egy tényleg nagyon kemény vadvízen velem van a kajakban a teljes kamera felszerelésem, addig feszegetem a határaimat, ameddig csak lehet. De a sztorik önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy megtöltsem velük a könyvem, így aztán nincs más lehetőségem, mint továbbra is kimenni a folyóra azokkal a vakmerő fiatal gengszterekkel" mondja Olaf vigyorral az arcán. Legutóbbi projektje, egy televíziós dokumentumfilm“Auf der Suche nach dem Flussgott” (“A folyóisten nyomában"). A bandát nem csak Mexikóba vitte el, hanemSzibériábaésIzlandra is–ami tökéletes ellentéte a napsütötte mexikói evezésnek. Izland sziklás, hideg, kopár, de mégis káprázatosan szép. A vulkánok, lávasivatagok, gigantikus gleccserek, forró források és a világhírű gejzírek épp elég okot adnak arra, hogy kiránduljunk egyet a messzi északra. De a kéthetes túra során a fiúk még különlegesebb látványosságot kerestek: “Izland egy valóságos vízesés nagyhatalom. Legyen akár kicsi, akár nagy, patakkal vagy hatalmas vízáradattal, agyors folyásúfolyók minden rajongójának tartogat valamit" - mondja Olaf, összegezve Izlandot, mint kajakos célállomást. Mivel a csapat egyik tagja, az osztrák Bernhard Mauracher vállalta, hogy a teljes távot autóval és komppal tegye meg, így afiúknakIzlandon mindenféle felszerelés rendelkezésükre állt. “Van egy nyomkövető rendszerünk a követőfelvételekhez, egy vízalatti burkolatunk, és a csúcs egy 9 m hosszú kamera állvány" - meséli Jared Meehan teljesen elragadtatva a filmes felszerelésektől. "Ha ezzel mind megjelentünk volna a reptéren, vagy a hölgyek a check-in pultnál kaptak volna röhögőgörcsöt, vagy a hitelkártyáink bánták volna. A kivi Olafot most már évek óta elkíséri tartalék operatőrként, és kreatív meglátásai újfajta színezetet adnak a videóknak. A következő útjukon néhány héttel később a sportolók utazó csoportjának sokkal kevesebbel kellett beérnie. Altai: a név "színes hegyeket" jelent.
És az orosz expedíció csapata is színpompás keverék volt: tíz ember hat különböző országból. Csupán két dolog közös bennük: a kajakozás iránti rajongásuk és a nagy kalandok utáni vágyuk. Ebbe pedig bele lehet kóstolni, aholOroszország,Kazahsztán, Mongólia ésKínatalálkozik. Az Altai hegységbentradicionális expedíciós kajakozást terveztek. Ez azt jelenti, hogy a sportolók gyakran napokon keresztül ismeretlen folyókon eveznek teljesen magukra hagyatva. Mindent vinni kell a kajakban: hálózsákot, szivacsmatracot, Primus termoszt és élelmiszereket – ami nem egyszerű dolog a vadvizek egyik legvadabbikán. Ilyen esetekben kétszer is meggondolsz minden egyes energiaszeletet, amit az elemózsiás zsákodba teszel. A német Thilo Schmittnek szintén igazi kihívást jelent bármiféle civilizációtól mérföldekre lenni: “Egész egyszerűen nem érzem magam biztonságban tíz kilóval a csónakban. És az, hogy láttunk egy balesetet szenvedett raftingost a parton, természetesen nem a legjobb pszichológiai ösztönzés. De a mély szurdokok felfedezése Szibériában határozottan páratlan élmény volt. " Ha valaki azt hiszi, hogy a vízen töltött kimerítő nap után még bárkit is érdekelhetnek a hőstettek vagy akár azok mélyebb értelmezése, az téved. Elég csak ránézni a kajakosok arcára, és láthatjuk, hogy valójában mire is gondolnak: gondolataik a rostonsült sertés, a hamburgerek és a csokitorta körül keringenek. A repülő szőnyeg De miért készek a kajakosok arra, hogy ilyen veszélynek tegyék ki magukat? Mi készteti őket arra, hogy vásárra vigyék a bőrüket a leggyorsabb vadvizeken és a toronymagas vízeséseken? A kajakosok érezni akarják az elemeket, összemérni erejüket az övékkel, eggyé válni velük. A hegyektől eltérően, amelyek sziklafalai évszázadok óta méltóságteljesen merednek a táj fölé, a víz sosem nyugszik. Egy folyó sosem pihen, pezsegve és elevenen kanyarog le a völgybe, és csak akkor lassul, amikor a tóba vagy egy másik folyóba torkollik. De lényegében a kajakozás is éppen olyan, mint bármelyik hegyi sport. Középpontjában a természet, az egyéni korlátok felmérése, az élvezetek és a szabadság áll. De mi ennek a szabadságnak a tetőpontja? Ami a hegymászónak a hegy csúcsa, az a vízesés avadvízi kajakosnak! Az amerikai filozófus, Doug Ammons, így jellemzi ezt a jelenséget: “Mi emberek egy rendkívül korlátozott képességű faj vagyunk: nem tudunk különösebben gyorsan futni, nem tudunk jól úszni, és nem tudunk repülni. De amikor egy kajakban ellökjük magunkat a parttól, gyengeségeinkkel ésfélelmeinkkelhadakozunk. Teszteljük a teljesítőképességünket – a földünkön egyetlen más faj sem csinálja ezt. És még messzebb megyünk: dacolunk a gravitáció törvényeivel, elszakadunk a víztől és repülünk – a vízesések meglovagolásával. Avadvízikajak engem egy repülő szőnyegre emlékeztet: tanuld meg irányítani, és messzire repít."További érdekes sztorikat és képeket az adidas.com/outdoor/magazine oldalontalálsz, vagy nézd meg a kajakos videót